2012. március
-eszméletlen jó idő a tekerésre-
Beütött a jó idő.
Most már semmi sem tart vissza a rendszeres bringázástól, hát csapjunk bele...
A hét elején még csak délutáni tekerésre "futotta", ezért rövid körök voltak a Dél-budai területen...de jellemző akadályok azért voltak.
Aztán kisebb kanyar a Tétényi fennsíkon át Háros felé, ahol a Dunaparton a bringa-gyalog elején egy "érdekes" elhelyezésű behajtani tilos KRESZ tábla kérte a rácsodálkozást.
A végén kissé megnyugodtam, hogy nem lesz szemből sem gépjármű forgalom.
A délutáni Dél-budai körök általában az BME felé folytatódnak,
majd később felfelé a Kacsa utcában a Vérmező irányába.
Itt sem "tisztelik" néhányan a bringa utat...
Nehogy feledésbe merüljön...
De, most már foglalkozzunk pozitív dolgokkal is és menjünk az északi limes felé.
Március 18. Irány a Pilis.
Először rövidebb cserkésző út következik Solymár felé és vissza a Hármashatár hegy keleti oldalánál.
Hűvösvölgy után fellihegve a domb oldalon átlépve Budapest határát a solymári Kerekhegyre érkeztem.
Épületek jócskán, de itt nincs mit fotózni, ezért irány a lejtő és a vasútállomás közelében látogatás következett Solymár várában.
A vártól nem messze, bányató...
Aztán az erdőben kaptatva elérve egy betonutat megnyugodtam...
...ez már BudapestI,III. kerület, pedig a környéken nincs meghirdetve lomtalanítás.
Lefelé a Testvérhegyről jó tempóban a Dunapartig, ahol a jó idő által kicsalt bringásokkal lehetett találkozni.
"Kipányvázva", árnyékban...vajh, kié lehet ?
Ez a kör, nagyjából 50 km volt. Jól esett.
Most már jöhet valamivel hosszabb út is. Nézzük csak mi jöhet számításba?
Március 20., irány Szentendre
Mivel a tél vége felé a nagy csandás terepen még nem lehetett közlekedni és mert mostmár szárazabb az idő nézzük, hogy lehet eljutni a Kőhegyen lévő menedékházhoz.
Nem nagyon szeretem a közutakat, illetve inkább az ott keletkező kipuffogó gázokat magamba szívni, ezért a célt a Dunaparton vezető bringaúton közelítem meg.
Szentendrén irány a patakpart és kisvártatva már lihegek is felfelé a kisebb nagyobb változatossággal fűszerezett emelkedőkön.
Ez nem önálló tereptárgy. Valamikor egy szőlőskert bejárata lehetett...
Innen elég meredek kaptató, labdányi kődarabokkal jócskán ellátva, tehát terekrés nuku. Lehet felfelé tolni a bringát végig.
És egyszer csak...
Szentendre...fentről
és az úticél, a menedékház.
Némi pihenés és kaja, majd körülnézés;
...de ogreval nem találkoztam. Igaz, mocsár sincs
Távozóban.
Kicsit távolabb;a Petőfi pihenő
Letekintve
Aztán irány a lejtő.
Onnan jöttem.
Pomáz felől már síma az út Szentendre irányába, ahol az OMV kút mögött megpillantottam a bringaút vége táblát... - kidöntve-.
Aztán néhány méterrel távolabb Budakalász irányában, parkosítás miatt egy darabon kissé beszűkült az út... és
innen hazafelé még kb. 25 km.
Az egész táv, úgy 60 km lehetett.
Az időjárás kíváló, ezért a következő napok is az aktív mozgás jegyében teltek.
Kisebb, 25-35 km-es tekerések többnyire Dél-Budán.
Szemlélődés a majdani új Zöld Pardonnál, ahol szorgos tevékenység folyik.
Állítólag április 19.-n nyitnak.
Egy "gyöngyszem" a Lágymányosi-Rákóczi hídról
Március 26.
Tartós a jó idő. Most már viszonylag hosszabb táv is beiktatható. Irány Tahi, majd át a Szentendrei szigetre és fel Kisorosziba.
A terv útközben módosult. Először átkelést terveztem Visegrád-Szentgyörgypusztánál, de 3 percet csúsztam és a legközelebbi átkelési időpont egy óra múlva.
Ez sok.
Irány vissza és a pihenőt már Leányfalunál a rév mellett töltöttem akkor, amikor az átkelő hajó még csak Kisoroszi felé fordult.
Jó volt.
9:30. és 15:30. között
97 km.
Következő nap
március 27.
Irány Visegrád
Indulás 9:15.-kor és a szokásos Duna parti szakaszon végig fel Visegrádra.
A budai rakparton a szokásos út szorosan a Duna mellett, majd az elmaradhatatlan zötykölődés a Római parton és később terepezés a gáti feltört aszfalton, majd folytatás az erdei rekettyésben a szentendrei bringa útig, amelynek első szakaszának aszfalt rétegét már kezdi felnyomni az út alatti gyökérzet.
Szentendrén a szokásos lassúzás, Leányfalunál a bringagyászon 3 km hosszban ismét terep-bringa, aztán Tahi felé a 11-esen Dunabogdány az útirány.
Bogdány felé a bringaút elégedettséggel töltött el. Nem lehet ellene kifogást tenni.
Ezután ismét a 11-esen Visegrádig.
Visegrád. Nézelődés a parton.
Aztán irány haza.
Lupánál kis pihenő...
...majd tovább.
Érkezés 15:30.
95 km volt.
Március 28.
Két hosszúzás után, most egy rövdebbet a Pilis felé
Szokás szerint, most is az utcasarkon dőlt el, hogy merre?
Akkor irány a Hűvösvölgy-Solymár-Zsíroshegy-Pilisszentlászló-Pilisvörösvár-Csobánka-Pilisborosjenő-Üröm-Óbuda útvonal.
Az első nagyobb megálló egy kopár nyúlvány Zsíroshegyen.
Ahonnan látni a következő célt, a Kevélyeket Csobánka fölött.
Aztán irány az erdő a jó meredek ösvényeken és kb. 30 perc múlva már a pilisszentiváni uton nyomtam.
Innen egy jobbos Pilisvörösvár irányába, majd rá a Csobánka felé vezető útra egy balos után.
Na, innen húzós volt felfelé a csobánkai gerincig.
Aztán egy kellemes terep a Kevélyek mellett a pilisborosjenői "Egri várig".
Pilisborosjenő felől a távoli Zsíroshegy. Jó kis terep.
Innen kis kacskaringó után a 10-es út, majd irány Óbudán át a rakpart.
Egészen kellemes volt a hazafelé út, de egy kis intermezzó törént a Margit híd előtti szakaszon.
14:50.-kor, jó tempóban úgy 25 km/h-val haladva a BUSZ sáv melletti pályán, egy hang szólalt meg mögöttem: "Miért középen mész Te barom?"
A mellettem lévő BUSZ sávban haladó EBV-294 rendszámú taxiból a sáfőr szólt be/ki emígyen.
Sose fogom tőle már megtudni, hogy miért kellett volna egy olyan sávban közlekednem, ahol csak buszok, taxik és a megkülönböztető jelzésüket használó járművek közlekedhetnek.
Hajjaj...
Hiába, az élet nem habostorta.
Most pihenő napok következnek, mert lánc és fogaskoszorú csere vár rá:
Kell a kényeztetés