MF= Májustól Folytatom

 

2013. május

A szégyen pírja borítja orcámat, ha bele gondolok, hogy tavaly okóberben bringáztam utoljára!

De az élet ilyen.

Néhány helyen ez a mondás járja:

"Ember tervez, Isten mosolyog."

Mindegy, mostmár földet reá, gereblyézzük el csak gyorsan és nézzük miképpen lehet a hibát helyrebillenteni.

A halványpírrel nem lesz gond, a Nap sugarai majd átváltoztatják barnává,  miközben "D" vitamin bombával árasztják el hab testemet.

 

A  kérdés másik oldala is egyszerű.

Irány a tároló, bringa-portalanítás, olajozás, fékek átnézése, guminyomás, "megatöbbi", aztán irány... a... hová is?

Hát persze!

A Pilis-hegység!

A miért pont oda(?) okát nem nagyon kell magyarázni. Van valami különös vonzása annak ellenére, hogy nem ritkák a meredek emelkedők, de ha már ott vagyok, akkor a számtalan ösvény valamelyikén mindíg elém kerül valami sajátságos helyi csoda.

Ilyen a Pilis.

 

 Május 1. van, a tradícionális kivonulás ideje.

Induljunk hát el.

Térkép elő és tekintetem máris a Pilis-hegy 756 m magas csúcsán jár. Néhány bringás fórumon többen is említették, hogy az út élvezetes, bringával nagy élmény. Így most kipróbálom Én is.

 Az út a "szokásos". Budai rakpart, Római part, Budakalász, Pomáz és tekerés felfelé a Két-bükkfa-nyereghez.

Nem kicsi emelkedő, igazi tüdőtágító és kardio edzés. Azonban, egy idő után besokallok a kirádulni húzó autók miatt és bevágok az erdőbe a természet lágy ölének megtekintése, illetve az autózúgás és velejáró kipuffogó-szaguk -legalább ideiglenes- kizárása céljából.

 Páratlan élmény, de aztán megint muszáj az aszfaltot igénybe venni.

Ez egy "nemszeretem" útvonal, sok az autó. Igaz, pihenő nap van, de akkor is. Bringázhatnának inkább az autózás helyett.

 A Két-bükkfa-nyeregtől egy lágy hajlítás balra és nyomás felfelé a kellemes erdészeti úton.

Fent aztán kettős élményben van részem.

Csodás hely, de...

lehangoló látvány a sok betonhangár és építmény, meg azok maradványai.

A honvédség több mint húsz éve már levonult innen, de arra még senkinek sem volt "ideje", hogy ezeket a veszélyes voltuk miatt is, de akár a ronda látvány okán is megszüntessék.

Ez a hely is olyan, mint a Pilis másik oldalán az Urak asztala, Visegrád fölött.

Gyerekekkel itt is csak kézenfogva! Ezzel együtt, sokan túráznak errefelé a jobb megközelítési lehetőségek miatt.

Kiráduló helynek pedig tökéletes volna.

A visszaút a Budakalász-Omszk tóig azonos - 40-45 km/h-s menetszélben -, de onnan már Békásmegyer felé veszem a hazafelé irányt.

Szép nap volt, kicsivel több mint 90 km megtett út. Kezdésnek nem rossz.

 

Május 4.

Rövid kirándulás, pihentető mozgással. Szentendre-Dömörkapu, fel az erdészeti úton és rövid lazítás a pilisszentálszlói elágazás utáni pihenő helyen. 

 Jó kis hely. Nem volt nagy mozgás.

 

Május 18.

A jó egynéhány napi kihagyást követően ismét irány a Pilis, Pap-rét, ahonnan egy kellemes lejtőn hasítás lefelé Visegrádra.

Szép útvonal, igazán élvezhető  bringás szakasszal az aszfalton. Érdemes több alkalommal is megállni és bámészkodni.

Ha rendesen esik, akkor mi jöhet itt le?

 

 Hazafelé aztán találkoztam az emberi pofátlanság egyik látványos módjával.

Zsúfolt utak, járdák, bringautak. Mindenki élvezi a napfürdőzés összes előnyét, próbálja méltányolni a másféle igényt, tartani az íratlan és írott szabályokat, de volt akit ez teljes mértékben hidegen hagyott.

A motorkerékpár "azért" van mert.......

 Úgy 75 km-t tekertem. Kellemes nap volt, kis bosszúsággal, de még ott a teljes délután.

 

 Május 19.

Rövid futam Leányfalura és vissza. A Duna vízszintje rendesen emelkedik. Ebből még áradás is lehet.

 Nagyjából 60 km ment le. Pihentető vízparti túra volt.

 

Május 20.

Környékbeli bóklászás Hűvösvölgy felé, de a dombok nem hagynak békén.

Látogassuk meg a Nagy Hárs-hegyen a Kaán Károly kilátót. Szép, de húzós erdei ösvények vezetnek oda.

 Talán egy 20 km-es etap volt, de sok zölddel

 

Június

Június 5.

Emelkedik a Duna szintje, de ez nem lehet akadály. Nézzük mi a helyzet a parton.

Római part. Már jócskán víz alatt. Gyalogosok kevésbé, bringások közül csak a merészebbeknek. A ladiknak meg még túl kevés a merülési mélység. A látvány kissé aggasztó.

Budakalász, Barát patak - Duna torkolat. A bringa út a természet által lezárva.

 Tovább a Luppáig, de már csak a gáton lehet haladni a Megyeri híd alatt.

 A Luppa szigeti rév...

 a környék már itt is majdnem víz alatt.

 A Duna meg csak emelkedik...

 A szentendrei bringás pihenőt már víz lepi...

 és a dunai hajók már ide is bejönnek. Dokkoláshoz készülődés a Kaszinó mögött

 Szentendre. Mobil gát a Duna felől. A víz még nem érte el.

 

 Leányfalu felé...

 

 Van aki élvezettel vadászik zsákmányra... A labrador retriver már csak ilyen.

Mindent hoz, ha kell, ha nem...

 Leányfalu hajókikötő. Itt normál időben sétaút van és bográcsozó népek...

 de most, a vadkacsák élvezkednek. Éljenek a vizi pioneerok !

 

Szentendre, Duna korzó visszafelé. A Duna szintje még a gátalapnál van.

 Budapest sem marad ki az áradásból.

 

Június 7.

Kényelem mindenek felett még árban is.  Vízágy.

 A budai vizparti bringa út. Görzenál. Nincs tovább, csak az Árpád fejedelem útján.

 A Római parton már csak ladikkal. A víz tovább emelkedett az elmúlt napokban.

 Budakalásznál. A Luppa szigetre innen már csak csónakkal...

 

Szentendre. Bringás aluljáró a 11-es út alatt. Csak úszva.

 A szentendrei Duna parti bringa út végig száraz maradt. Itt mindíg csak egy víz ér folyt. Ez a Dera patak medre a befolyt Dunával.

 Szentendre, a Kaszinó mögötti rész a "vizi" teniszpályákkal. Néhány napja ott a bokor mellett még hajó-modellt próbáltak ki.

 Szentendrei mobil gát. Már víz alatt. Mekkora lehet a nyomás?

 A Pap szigeti bejáró. A hídig és az után is csak kenuval, vagy csónakkal.

 Leányfalu irányába szintén csak vizi járművel.

 Szentendre közepén a Bükkös patak a 11-es út feletti fa hidjáig jött fel a Duna. Nem semmi.

 Hazafelé az Ó-Budai, Hajógyári szigetnél. Ez már nem "KIS-DUNA".

 

Június 8.

Ismét irány a Pilis, de azért előbb nézzük csak meg a Dunaparti szakaszokat is.

 A Római part Duna felöli része. Csak csónakkal.

 A bringázók előtt, a Duna által lezárva.

 

És a Pilisben Dobogókő felé.

Ha az eber bringása óvatos, sok mindent észre vehet.

Lábatlan gyík.

 A Prédikálószék. Alant a széles Duna river

Egy kellemes szakasz vissza felé, valahol... az erdőben.

 A Sikárosnál. A tavalyi erdő irtás.

 

És ismét a Duna szentendrei szakasza. A víz most csak a vízügyeseké. Járőr a Dunán.

 Aki ezt most komolyan veszi, a szó szerint megszívja...

 Hazafelé, egy kiadós felhőszakadás után...

 A Margit-hídnál. Nem a Duna áradt ki, hanem a Rózsadombról lefolyó vizet nem birták a csatornák elnyelni.

 Bem rakpart.

 Bem tér.

 A Külügyminisztérium épülete.

 A Fő utcai Canal Grande

És a közlekedési alternatívák:

majdnem vizibicikli

 A pacallá ázást követően...

 két napig száradtak a cuccok.

 Ez a nap a katasztrófa-turizmus napja is volt.

 Június 10.

Minek után a napsütésnek hála a göncök megszáradtak, ismét a Pilis került a cél végére.

Budán már csak a 11-es út vonalán lehet közlekedni.

A Pók utcai kereszteződésnél áll a Duna.

 

A pilisi utakon az ember rá jön arra, hogy a szent scarabeus bogár látványáért nem kell Egyiptomig elmenni, van nekünk is saját, IGAZI MAGYAR !!!

  Kárpát-medencei scarabeus!

(carpathium rasin scarabeus)

 A túlsó oldalon a Börzsöny.

 Kis pihenő a Prédikálószéktől a piros + jelzésen Pilisszentlászló felé.

 Jó kis terep.

 Csönd és merdek ösvények.

 Aztán előtűnik a Kisrigó vendéglő.

 Mivel a Duna még nem engedi a 11-es utat használni, ezért irány Dömörkapu, aztán haza.

 

Június 12.

Ismét irány a Pilis, de előbb kerüljünk csak a Duna felé...

 

Aztán irány Dömörkapu felé, de a harcászati lőtérnél némi kitérőt tettem és ...

 arra mentem, amerre csak az erdei vadak járnak

Igazi terep. Tekerni nem, csak tolni és cipelni... de, azért szép.

 Aztán a gerinc túloldalán...

Csend...

 és csend és nagy-nagy nyugalom.

Senki sem járt erre.

 

 És persze visszafelé ismét Szentendre.

A Duna már elkezdett apadni.

 Legközelebb már talán használható lesz visszafelé a 11-es út.

Alig várom... 

 

 Június 18.

Délután van , 18 óra.

Belém hasít a gondolat, lehet e a Luppa szigeti révtől tovább menni Szentendre felé a Dunaparti bringaúton?

Nosza talpra, illetve bringára és nézzük csak meg.

Az útvonal Ó-Budán át a Római part felé visz a Gázgyári úton, de most inkább a Nánási-Királyok útját, az aszfaltot választom. Szerintem a Dunaparti út még rendesen felázott és iszapos lehet.

A Nánásiról már az elején leterelnek a rendőrök mert még bontják az "agyaggátat" az úton és ezért csak a párhuzamos utcákon tekerve, Pünkösdfürdőnél lehet ismét kijutni a Duna partjára.

Innen a gáton tovább Budakalász felé és a Megyeri híd alatt átlőve a gát végén egy jobbost hajlítva irány a Luppa rév.

 

Szemben a Luppa szigeten már "kilábaltak" a házak a vízből.

A rév megközelíthető, az átkelés megindult.

Szentendre felé azonban még a Duna van hatalmon. Szerintem, talán egy hét és már arra is tovább lehet menni bringával.

 Vizállás a rév kikötő mögött.

 Akinek kedve van az bírkózhat az iszappal a Barát-patak felé. Néhányan már mehettek arra, de a dagonyázás az nem nekem való.

 40 km-es táv oda-vissza, bámészkodás a kellemesen meleg, napfényes  estében.

 

 Június 19.

Reggel van és verőfény!

 Mit lehet ilyenkor tenni?

Bringára fel és irány a hegyek, az erdő. A cél ismét a Pilis, Királykút és onnan terepen vissza.

Kiadós út lesz sok emelkedővel és napsütéssel.

Útvonal: MOM Park - Vérmező - Budai rakpart - Római part - Budakalász- Szentendre - Dömörkapu - Királykút - Király völgy - Sikárosi rét - Lajos forrás, onnan lefelé Szentendre és a Dunaparton vissza.

Bringa ellenőrzés: guminyomás, fékek, egyebek...

Tankolás: Alapból 2 és fél liter víz.      Szükség is volt rá

Gyerünk!

 Dömörkaputól felfelé az erdészeti úton, aztán a Dobogókő alatti szakaszon a dömösi leágazást követően néhány 10 méterrel tovább, balra van a választás lehetősége.

 Kis pihenő és energia feltöltés a Vadász-kunyhónál.

 Királykút. A forrás most nem "üzemelt".

Tovább a kellemes erdei ösvényen.

 Majdnem rafting

 A Sikárosi rétnél...

 Aztán, csak nyomás felfelé... valahol lentebb van a Sikáros medence.

 Az út néha macerásabb tereppel tarkítva.

A Lajos forrás a Bölcsőhegy alatt.

 Nagy levegővételeket, kiadós forrásvíz ivást és feltankolást követően indulás tovább Szentendrére.

Innen már lefelé vezet az út .

Szentendre. A Duna már lejjebb adta...

 de, a bringás pihenő még iszap alatt van.

Kellemes, 83 km megtett táv nagyrészében hegyi terepen, dögmelegben.

Állítólag 33 C fok volt.

A fogyasztás kb. 5 liter víz.

 

 Június 24.

Több kisebb tekergést követően, ma ismét sor került egy hosszabb túrára.

A múltkori Király kút-Lajos forrás túrán elhatároztam, hogy most a Bükkös patak vonalán próbálkozom.

Némi kockázat ugyan van benne, mert az elmúlt napokban többször is esett és jó sok dagonyás szakaszra van kilátás, de azért vágjunk csak bele. Olyan nagyon mély egyik sem lehet .

A kiinduló pont ezúttal is a Király kút feletti vadászkunyhó.

 Innen pár tíz méterre egy kisebb lejtőt követően máris a forrásnál vagyok. Víz továbbra sincs benne.

 Gyerünk tovább, várnak a kellemesen lejtő erdei ösvények...

amelyek mellett kultikus helyek is akadnak.

 Lenni, vagy...

 És nem sokkal később már a Sikárosi rét túlsó oldalán mélyülök el lassan a rengetegben.

 Némi szamóca is van már. Most kezd érni. Egészséges csemege

 Az Országos Kék Túra egyik igazoló pontja...,

 ahol a teljesítményt lehet igazolni. Jobb híjján így...

 Tovább a Bükkös patak medrében...,

 vagy időnként mellette.

 Kissé lejjebb a Kárpát forrás következett.

 Tovább a patak mellett...

 amely időnként kissé szélesedik is.

 Szép út ez is a Pilisben.

Szentendrét elhagyva, szokásomtól eltérően a hazai irányként a bringagyászt választom. Úgy tűnik, hogy a kezelőnek csak balos kaszája van, de ez csak nézőpont kérdése

 

 Június 29.

Holnap után itt a hivatalos -naptári- nyár !

Ma a Velencei-hegységet pécéztem ki. Jó kis terep, kizárólag földes ösvényekkel, utakkal.

Nadap fölött, a Meleg-hegy felé rövid szusszanással.

 Itt ilyen a táj, de lesz még másmilyen is.

 Igazi, túrabringát próbáló köves terep.

 A Meleg-hegy alatti Likas kő.

Változatos utak vannak erre felé. Az ember bringása nem győz közöttük válogatni, hogy éppen merre is...?

 A távolban a Velencei-tó kékellik.

Itt pedig, már a Pákozd fölötti dombok egyikén...

 Tájház Sukorón

 A sukorói templom.

 Rövid, alig 20 km-es etap dimbes-dombos terepen. Most pusztán ennyire futotta a délutánból.

Jólesett.

Azt hiszem lesz még ennek folytatása . Kellemesen pezsdítő utak vannak errefelé...

 

 

Oldal: 2013. A Pilissel kezdődik a nyár!
Meglátó - a budai bringás- - © 2008 - 2024 - meglato.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat